Ajánlatkérés      (+36) 66 362 218, (+36) 30 599 5058        e-mail: info@corvin-hotel.hu -

Látnivalók Gyula városában

Látnivalók Gyula városában

 

 

 

Gyulai Vár

 

A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez f?z?dik. ? építtette az un. Kerecsényi-kapu közelében található a kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök ki?zésére. Az elkövetkez?kben - Harruckern János idejében - a várban serf?z? és pálinkaház, s?t, börtön is m?ködött. A 7 lakószoba közül egy a levéltár-, és a megyegy?lések terme volt. 2005-t?l újra élettel telik meg a gótikus téglavár: a vármúzeumban megismerkedhetnek a látogatók a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a kulináris élvezeteknek a középkori jegyeket magán visel? borozóban hódolhatnak, a lovagterem - a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat - pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhet?.

 

A több funkciós m?emlék k?színházként is m?ködik, hiszen az 1964 óta m?köd? Gyulai Várszínház el?adásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.

 

Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, melynek 24 kiállítótermében járhatják végig közel hét évszázad történetét. A kilátóból gyönyör? panoráma nyílik a városra.

2011.10.19.:
H:                 zárva
K-V:              9:00-17:00

Belép?:

 

  • 1.500 Ft - teljes ár
  • 700 Ft - kedvezményes ár
  • 500 Ft - gyulai diák
  • 750 Ft - gyulai feln?tt
  • 3500 Ft - családi belép?
  • 6000 Ft / csoport - tárlatvezetés
  • 600 Ft / f? - múzeumpedagógiai foglalkozás
  • 3100 Ft - kombinált jegy (Gyulai Vár, Erkel Emlékház, Kohán Képtár, Ladics Ház)
  • 1600 Ft - kombinált diák jegy, 18 éves korig (Gyulai Vár, Erkel Emlékház, Kohán Képtár, Ladics Ház)

 

Gyulavári Kastély

A kastély története a XVIII. századtól napjainkig

 

 A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelent?s szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el.

Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk el?ször a térséget érint? intézkedéssel: 1698. évben L?wenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.

 

L?wenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

 

Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almássy Ignác vesz meg. Kés?bb a Gyulai t?zvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehet?en ezid?tájt épülhetett a kastély.

 

A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-t?l az Almássyak jutnak. A birtokszerz? Gróf Almássy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával.

 

Gróf Almássy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lév? kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almássy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jen?höz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ?sszel tartózkodott a Vári kastélyban. ?sszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erd? vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli id?szakban gazdatisztek irányították.

 

1945. évben a szeszgyár, gépm?hely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almássy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évt?l az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítésér?l, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)

A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, kés?bb önálló település lett, majd 1977. április 1-t?l közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

 

Kastély ismertetése

 

 A 14 szobából álló épület a hozzá tartozó lakóépülettel, gazdasági épülettel, kápolnával és a fennmaradt parkkal jelenleg a település belterületén található. A kastély építésének pontos idejét nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy a szeszgyár építésekor (1842) már készen állott.

 

A feltehet?en kés?bb épített b?vítménnyel toldott kastély stílusa nehezen meghatározható. Egyszer? vidéki kúriának épült, melynek kiemelked? dísze az ablakokat véd? míves ablakkosár. A díszes rácsokat uradalmi kovácsmesterek készítették nagy hozzáértéssel és m?vészi igénnyel, ezek adják meg az épület jellegzetességét. Eredeti a f?bejárat el?tti k?korlátos, virágládás terasz és az udvar fel?li íves oldalhatárú lépcs?k a fennmaradt kovácsoltvas korlátokkal.

 

A kastély egy része alatt pince készült, de a lakóház alatt is található kisebb pincerész. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló freskó volt, elhanyagolt állapotú, így beázás következtében a mennyezet beszakadt. A különleges osztású födémgerendák fennmaradtak, így a díszes mennyezet jól helyreállítható.

 

A második világháborút követ?en az épületeket teljesen kifosztották, részben elvitték az ajtókat, ablakokat, több helyen a tet?t is megbontották. 1948-tól az épületeket raktárnak használták. Az állagában teljesen leromlott kúria épületet a helyi TSz. komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta, 1963 évt?l irodáit is itt helyezte el. Az épület Nyugati részén a tet?zet nagy részét 1984. évben meger?sítik (síkba állítják) és a héjazatott felújítják. A kúria közvetlen környékét 1945. márciusában szintén kifosztották, az eredeti kastélykert egy részén családi házak épültek.

 

A termel?szövetkezet felszámolása után az 1990-es évek elejét?l a kastély lakatlan, állapota romlik, alkalmanként szándékosan rongálják. Az épületegyüttest az Örökségvédelmi Hivatal védend? m?emléknek nyilvánította.

 

Gyula Város Önkormányzata 1995. évben az épületeket 7136 m2 területtel megvásárolta, helyreállítására így hasznosítására többször tett kísérletet. Az épületekt?l Keletre es? park területet (9730/3 Hrsz.) az Önkormányzat 1991. évben kapta meg. 2004-ben a Körös-Maros Alapítvány vásárolja meg a területet.

 

Erkel Ferenc Emlékház

 

A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néz? szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is d?lt. A házat mai formájában ezt követõen Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. Az Erkel-család 1808–1841 között lakott benne.

 

Ha szeretne többet megtudni az Erkel Emlékházról, a család történetérõl, a kiállítás anyagáról vagy Erkel Ferenc operáiról, ajánljuk szíves figyelmébe az Erkel Emlékház saját honlapját, ahol rengeteg érdekes információt, dokumentumot találhat az egyik legnagyobb magyar zeneszerz? életér?l és munkásságáról.

 

Százéves Cukrászda

 

Gyula városának egyik nevezetessége, a város történetének beszédes tanúja. Gyula els? cukrászdája, Magyarország második legrégebben m?köd? cukrászdája.

 

Maga az épület az 1801. évi t?zvész után létesült. 1839-ig gyógyszertár m?ködött benne. Erre utal a sarokterem falában található homokk?kép, amelyen a kígyóját tálkájából etet? Hygia volt restaurálható. A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester. Salis András 1841-ben vette feleségül Reindhardt János német gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette a cukrászdát. Reinhardt József 1887-ben bekövetkezett halála után özvegye, Kontúr Róza vezette tovább az üzletet 1900-ig. Segédje, Balaskó Béla 1900 és 1907 között vitte tovább a hagyományokat. Az ? segédje, Lázár János 1907 és 1924 között gondoskodott a Reinhardt Cukrászda hírnevér?l, majd özvegye, Lázár Jánosné 1947-ig m?ködtette tovább. Ekkor szintén segédjének, János Imrének adta át az üzletet egészen 1984-ig. Nem lévén leszármazottja 74 éves korában eladta a városnak és azóta önkormányzati tulajdon. 1952-ben nevét megváltoztatták Százéves Cukrászdára.

 

A ház copf és empir stílusú elemekkel épült, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A díszít? festések által meghatározott termekben korh? és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak. 1840-b?l maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket ?rz? vitrines pult is. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni. F?ként a 6-7 f?s asztalok jellemz?ek a cukrászdában.

 

Nagy kincse a cukrászdának egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.

 

Az egykori cukrászm?hely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az országban. 2004-ben a cukrászda életében egy jelent?s felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.

 

Ladics Ház

 

Az L alaprajzú, földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban. A gyulai Ladics-Ház az egykori megyei polgári elit különleges emléke, ahol 3 generáción át gy?jtötték a családi relikviákat, hagyatékokat. A múzeum 6 szobában mutatja be a 19-20. század vidéki polgári világát.

 

Kohán Képtár

 

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények (hangversenyek, m?kedvel? és színházi el?adások, m?soros estek, táncmulatságok) számára. 1979- ben kapott benne helyet Kohán György Kossuth-díjas fest?m?vész életm?kiállítása.

 

vissza a f?oldalra

Ha tetszik a tartalom, oszd meg másokkal

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

 Káma-Szútra ajándékutalvány

Ajándékozz pihenést családodnak, barátodnak,  dolgozódnak

 

Feliratkozás hírlevélre

 
24 h recepciós szolgálat A nap 24 órájában tud szállást foglalni.
 
Gyermekbarát szálloda Szobáink kialakításánál nagy gondot fordítottunk arra, hogy gyermekes családok kényelemmel pihenjenek szállodánkban.
 
Olcsó árak Igyekszünk mindenkinek megfelelni árainkkal.

Ajánlatkérés- online szállás foglalás

Online foglalás és szállásfoglalás Gyulán

Kapcsolat információk

Corvin Hotel Gyula ***
&
Wellness Apartmanok

5700 Gyula, Jókai u- 9 - 11
Tel. (+36) 66 362 218
Fax (+36) 66 362 158
Email: info@corvin-hotel.hu

Oldaltérkép

Gyulai Wellness Apartman

Gyulai Meseház apartman Gyulán

Szállás Gyulán

 

Új Széchenyi Terv

Magyarország Megújul

www.corvin-hotel.hu

 

Közkedvelt ajánlataink

Gyulai Várfürdő csomag 34.900 Ft/ 2 fő/2 éj, harmadik éjszaka 10.000 Ft 34.900 Ft/2 felnőtt/2 éj svédasztalos reggelivel és vacsorával,harmadik éjszaka:...
4=5 éjszaka Gyulai Várfürdő belépővel 4=5 éjszaka, Gyulai Várfürdő belépővel - vasárnapi érkezéssel a +1 éjszakára...